Balazs's blog

A következőkben leírom dublini "túrám, életem" (ahogy tetszik) befejezését. Bár mindenki azt mondja "az ember a saját kárán okul" (nekem ez sikerült) azért megpróbálom megkönnyíteni azoknak az embereknek az életét akik szeretnének előbb okulni.  Dublinban éltem 2006. oktober óta. Azért mentem ki, hogy kint pénzt gyűjtsek, valamint, hogy a későbbiekben megkönnyítsem itthoni életemet. Ebben a két évben legtöbbet a vendéglátásban dolgoztam.
Az első nagy hibát szeptember végén követtem el, amikor felmondtam biztos, jól fizető állásomat.
A dublini lakásban csak ketten maradtunk a 2 szobára. A lakbér túl drága volt kettőnknek. Előttünk volt a lehetőség vagy elköltözünk, vagy keresünk új lakótársakat. Én nem szerettem volna költözni ugyanis attól féltem, hogy ha kiszálok a lakásból elbukom a depozitomat (kaució), ami nem kis pénz! Mindenképpen szerettem volna márciusig az egy év leteltéig maradni. Egyik csoporttársam ismerősei, egy fiatal pár éppen Dublinban készültek. Nagyon örültem, mert arra gondoltam megvagyunk mentve!

A kiköltöző ember megkapta a depozitot, a pár meg beköltözött. Majd egy hónappal később, októberben András is hazament. (A depositot ő is megkapta). Majd pedig (a nem egyértelmű megbeszélések következtében) amikor kértem a lakbért novemberre pénz nem volt csak nagy csodálkozás! Miért ugrott meg a lakbér? Hiszen egy hónappal ezelőtt még nem ennyi volt! Valóban, de akkor 4-en laktunk, a következő (novemberi hónapban) pedig csak 3-an. A pár bejelentette, hogy ők nem fizetnek nekem. Mégpedig azért nem, mert én nem értesítettem őket időben a változásról ("a szó elszál..."), majd pedig én egy dupla szobában alszom, amiért továbbra is köteles vagyok annyit fizetni amennyit eddig.
Tanulság: Szóval, ha bárki, bárhol, bárkivel (főleg idegenekkel!) összecuccol mindent írjon le! (mikor költöztek össze, mennyi pénzt fizettek kinek, mikor mennyi a lakbér, mennyi a kaució, mire van a kaució és az mikor jár vissza, sőt még azt is, hogy ha az új lakók nem találnak egy hónapon belül megbízható munkát, akkor a lakást el kell hagyniuk!)
Viszont a lakbér nem lett kevesebb! Tehát ki kellett fizetnünk! Ők odaadták nekem a felét (mert nem volt több pénzük 2 hónap dublini tartózkodás után!) és én fizettem ki a másik felét. Mindezek után a hónap elején hazajöttem 2 hétre...  A későbbiekben a villanyszámlát is 3 felé osztottunk a novemberi hónapra! Még mielőtt hazajöttem volna megállapodtunk, hogy mindenki elköltözik a lakásból, mert ezt így nem vállalja senki. A főbérlőmnek adtam egy hónap felmondási időt. Ő ekkor azt mondta fizessem be az utolsó hónapot és a következő hónap 1-én vigyem a kulcsokat.
Itthon tartózkodásom alatt a pár talált egy lakást.
Ugyanebben az időben felhívott a cég akitől a lakást béreltem, hogy amiután visszaadtam a kulcsokat ők majd postázzák nekem a depositomat csekken. Ezt az üzenetet továbbítottam a lakótársaimnak, amely újabb felháborodásra adott nekik okot! Nekik kell a deposit rögtön, ahogy kilépnek a lakásból! Mondtam nekik, hogy nekem is. :) de ha a fejemre állok akkor sem lesz előbb meg. Azért még felhívtam egy párszor a közvetítőmet, de nem tudtam meghatni! Mondanom sem kell, hogy a pár sem békélt meg a gondolattal, hogy később kapják meg a kauciót. Beszéltem ügyvéddel, aki azt mondta, hogy ha kapok átvételi elismervényt a kulcsátadásról akkor nem lehet probléma, megfogom kapni a pénzem. Ezt megkaptam, ezen kívül írtam egy megállapodást, amely köztem és a főbérlő cég között jött létre. Ezt aláirattam a párral (mint tanukkal), a kulcs átvevővel és én is alászignóztam. Voltak tanuim is, papirom is, így már nyugodtabban adtam oda az ekkor már exlakótársaimnak a depositjukat.
A kulcsokat december 1-én adtam vissza. Az egyezség úgy szólt a tulajdonos 3-5 napon belül postázza a pénzem az új címemre. Én azóta is várom ezt a pénzt...